Mesterképzés: miért a Pázmány?
Kinek ajánljuk a Pázmány mesterképzési kurzusait? Azoknak, akik igényes képzést keresnek kis létszámú csoportok keretében; akik igénylik azt, hogy oktatóik odafigyeljenek rájuk; akik számára fontos a kellemes környezet és az inspiráló szellemi légkör; akik szimpatizálnak a Katolikus Egyetem által képviselt értékekkel és elvekkel.
A magyar felsőoktatás reformja 2009-ben döntő fontosságú állomásához érkezett a humán- és társadalomtudományi képzésben: ebben az évben szerezték meg BA-diplomájukat a 2006-ban útjára indult alapképzés első évfolyamai, és ugyancsak 2009 őszén rajtoltak az új mesterképzési kurzusok. A mesterképzés olyan új képzési forma, amelyet eddig a magyar felsőoktatás nem ismert: a BA (vagy azzal egyenértékű) diplomával rendelkező hallgatók felvételi útján kerülhetnek be a kétéves képzésekre, ahol a korábbi ötéves egyetemi képzéshez képest jóval kisebb létszámú csoportokban célzott, szakosított, emelt szintű oktatásban részesülnek. A kétéves képzés végén megszerezhető MA diplomát a korábbi ötéves képzéshez képest jóval kevesebb hallgató nyerheti el, és így okkal feltételezhető, hogy a munkaerőpiacon is értékes, megbecsült diploma lesz.
A mesterképzések alapvetően kétfélék lehetnek: tanári vagy ún. diszciplináris (tehát tanári képesítést nem adó) szakok. A tanárképzés a magyar hagyományokhoz ragaszkodva a jövőben is kétszakos lesz, itt tehát a nappali képzésben mindenki két tanárképzési szakra felvételizik. Ennek külön fontosságot kölcsönöz az a tény, hogy az alapképzésben nem lehet tanári képesítést szerezni, tehát a pedagógusi ambíciókat dédelgető hallgatók számára muszáj a mesterképzésbe bekerülniük. A diszciplináris szakok önállóan választhatóak; ezeket az egyéb karrierek (tudós, kutató, köztisztviselő, fordító, stb.) iránt érdeklődő hallgatóknak ajánlják.
Az alapdiploma megszerzése előtt álló BA-hallgatók tehát fontos döntések előtt állnak. Most kell eldönteniük, milyen irányba szeretnének továbblépni, és ehhez ismét intézményt is választaniuk kell, hiszen az új rendszerben senki sem köteles arra, hogy ugyanott folytassa tanulmányait, ahol eddig tanult. A kétszintű képzésben legnagyobb hagyományokkal rendelkező országokban (Nagy-Britannia, Egyesült Államok) bevett gyakorlat, hogy a hallgatók mesterképzésükhöz új felsőoktatási intézményt választanak, ahol színvonalasabb képzést, neves oktatókat találnak, más szakterületeken mélyíthetik el tudásukat, és a munkaerőpiacon jobban értékesíthető diplomát szerezhetnek.
Melyik intézményt válasszuk hát? A döntéshez érdemes több szempontot is mérlegelni. Egyfelől a hagyományos ötéves egyetemi képzésben komoly tapasztalattal bíró, nagyobb hírnévvel, presztízzsel rendelkező egyetemek nyilvánvalóan vonzóbb célpontok a mesterképzésbe bekapcsolódni akarók számára, mint a régi főiskolák. A humán- és társadalomtudományi képzésben hazánkban a legnagyobb hírnévnek az ELTE örvend, ahová számos hallgató igyekszik majd bekerülni. Ám kérdés, hogy a mesterképzésben feltétlenül a sokak által látogatott, népes szakok, a tömeges képzés jelenti-e a versenyelőnyt? A nyugat-európai tapasztalatok szerint egyértelműen nem. Európa két leghíresebb egyetemén, az angliai Oxfordban és Cambridge-ben a színvonal egyik legfőbb záloga éppen a kiscsoportos képzés, a minden hallgatóval külön foglalkozó ún. tutorok alkalmazása. A mesterképzés lényege ugyanis már nem az, hogy a hallgatók minél több tananyagot sajátítsanak el, hogy minél több kurzust teljesítsenek, hanem elsősorban az, hogy megtalálják a saját érdeklődésüknek megfelelő területet, és abban megbízható, elmélyült tudásra tehessenek szert. Erre pedig legalkalmasabb a kis létszámú, emberközeli oktatás, ahol a tanárok könnyen elérhetőek, és rendszeres kapcsolatban vannak hallgatóikkal.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara éppen ezt kínálja a mesterképzés iránt érdeklődők számára. A Kar Piliscsabán, Magyarország egyik legszebb egyetemi campusán található, Budapesttől alig 30 km-re, vonattal, autóbusszal egyaránt jól megközelíthető helyen, de mégis távol a nyüzsgő nagyvárostól, festői erdőkkel övezett völgyben, látványos, modern, jól felszerelt épületegyüttesben. A PPKE BTK tizenkétféle tanári képzést kínál az érdeklődőknek angol, etika, magyar, pedagógia, történelem, német, francia, spanyol, latin, szlovák, filozófia, valamint mozgóképkultúra és médiaismeret szakokon. A diszciplináris mesterképzések terén még nagyobb a választék, hiszen tizehét különböző szakot kínálunk: digitális bölcsészet, olasz, magyar, történelem, angol, francia, arab, klasszika-filológia, művészettörténet, filozófia, esztétika, pszichológia, szociológia, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció, vallástörténet és elméleti nyelvészet szakok között választhatnak a jelentkezők. A HVG oktatási mellékletében évről évre megjelenő felmérések eredményei is arról tanúskodnak, hogy a PPKE BTK elkötelezett a magas színvonal és a hallgatók igényeinek minél teljesebb kielégítése mellett (erről tanúskodnak a hallgatói elégedettségi listákon szerzett előkelő helyezéseink), amellett a munkaerőpiacon is erős presztízzsel rendelkezik a Pázmányos diploma.
Kinek ajánljuk tehát a Pázmány mesterképzési kurzusait? Azoknak, akik igényes, alapos képzést keresnek kis létszámú, műhelymunkára alkalmas csoportok keretében; akik igénylik azt, hogy oktatóik odafigyeljenek rájuk, és rendszeres kapcsolatban legyenek velük; akik számára fontos a kellemes környezet és az inspiráló szellemi légkör; akik szimpatizálnak a Katolikus Egyetem által hirdetett és képviselt értékekkel és elvekkel.
Bővebb információt az egyes szakokról és a felvételiről honlapunkon találnak. Esetleges kérdéseikkel bátran keressék meg munkatársainkat a Dékáni Hivatalban, a Tanulmányi Osztályon avagy az egyes szakos intézetekben és tanszékeken!
